16. cikk.: Az írásbeli érettségi vizsga - tudnivalók 1. rész
Május 5-én megkezdődik a 2022/23-as tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka. Ebben a kétrészes cikkben az írásbeli vizsga menetével kapcsolatban gyűjtöttem össze a fontosabb tudnivalókat.
Az írásbeli vizsga menetével kapcsolatos rendelkezéseket a 100/1997-es Korm. rendelet 18-26. § tartalmazza.
Az írásbeli vizsgarész időtartama:
Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő:
- középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
- emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).
- Az írásbeli vizsga idejére a
vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg (pl.: Biológia,
Fizika, Földrajz, Kémia (mind középszint)).
Fontos: Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
Érkezés a vizsga helyszínére:
- A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén.
- A késve érkező vizsgázót be kell engedni a vizsgaterembe addig az időpontig, amíg a felügyelő tanár az írásbeli vizsga kezdésére engedélyt nem ad.
Fontos: A vizsgázó törekedjen rá, hogy ne késsen el, mert amennyiben az írásbeli vizsga megkezdődött, akkor a késve érkező vizsgázó a vizsgát már nem kezdheti meg (ebben az esetben javító vagy pótló vizsgát tehet, lásd egy későbbi cikkemben).
Személyazonosság megállapítása:
A felügyelő tanár a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát.
Fontos: Személyazonosításra alkalmas okmány az érvényes személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél. Diákigazolvány a személyazonosításra NEM alkalmas!!!
Vizsga kezdete:
- Az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus (általában felügyelő tanár) ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit.
- Ezt követően történik a feladatlapok kiosztása.
- A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik.
- A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.
Fontos: A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítást, segítséget a felügyelő tanár nem adhat, ezért felesleges ilyen jellegű kérdésekkel a felügyelő tanárhoz fordulni.
Íróeszközök:
- A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.
- Az íróeszközökről a vizsgázó saját maga gondoskodik.
Fontos: Ha valamilyen ok miatt tollat kell cserélni, akkor én javaslom, hogy a vizsgázó a tollcserét jelezze a felügyelő tanárnak. A helyes eljárás az, ha a felügyelő tanár a tollcsere időpontját rávezeti a vizsgadolgozatra.
Fontos: Bár rajzok készítéséhez ceruza használata megengedett (javaslom a könnyen radírozható ceruza használatát), de a feladat befejezésével érdemes a kész rajzot tollal átrajzolni, természetesen csak akkor, ha az a rajz minőségét nem rontja.
Segédeszközök:
A segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
Például: A matematika írásbeli vizsga esetén a számológépet és függvénytáblázatot a vizsgázó biztosítja (függvénytáblázatból egyidejűleg akár többfélét is használhat). Idegen nyelv írásbeli vizsga esetén szintén a vizsgázó biztosítja a nyomtatott szótárt, de az csak a IV. feladatlaphoz használható. Magyar és történelem írásbeli vizsgán a vizsgaszervező intézmény biztosítja a helyesírási szótárt.
Szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy a cikk folytatódik!
A cikk 2. része az alábbi linken érhető el: https://www.szakertopalanta.hu/l/17-cikk-az-irasbeli-erettsegi-vizsga-tudnivalok-2-resz/