Az alábbi cikk a "Az írásbeli érettségi vizsga - tudnivalók 1. rész" folytatása.

Mosdószünet:

• A jogszabály szerint írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, és lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak.
• A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
• A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

Fontos: Mosdóba való távozás indokolt esetnek számít. Egyszerre csak egy vizsgázó hagyhatja el a termet és a legrövidebb időn belül vissza kell érkeznie. 

Például: Matematika írásbeli vizsga esetén az I. rész 45 perce alatt nem javasolt elhagyni a termet, a 45 percet érdemes teljes egészében kihasználni a feladatok megoldásához.

Pótlapok (Tisztázati és piszkozati lapok):

• A központilag kiadott feladatlapon kívül kizárólag a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni.
• A vizsgázó mindegyik átvett pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét.
• A vizsgázó a vizsga befejezésekor a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára.

Piszkozati lap: Amennyiben a vizsgázó nem szeretné, hogy a pótlapon szereplő részeket a javítótanár értékelje (mert azon csak piszkozat, vázlat, mellékszámítás vagy rossz megoldás szerepel), akkor a pótlapokat át kell húzni, az áthúzott pótlap piszkozati lapnak számít.

Tisztázati lap: Ha a pótlapon értékelendő feladatrész, megoldás szerepel, akkor nem szabad áthúzni, ebben az esetben a pótlap tisztázati lapnak minősül.

Feladat választása:

Egyes írásbeli vizsgák esetén az adott vizsga leírása előírja, hogy a vizsgázó válasszon az adott feladatok közül (pl. középszinten magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem).

Fontos: A feladat választását a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell a vizsgázónak. Ennek helye és módja vizsgatárgyanként eltérő, de a feladatlapon részletes leírás szerepel.

Étkezés:

A jogszabály nem zárja ki, hogy a vizsgázók az írásbeli vizsga ideje alatt ételt vagy italt fogyasszanak. Természetesen az étkezés semmilyen formában nem zavarhatja meg (sem zaj, sem erőteljes illat tekintetében) a vizsgaterem rendjét és a többi vizsgázót. 

Szabálytalanság:

• Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát.
• A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.
• Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést.
• A szabálytalanságról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó nyilatkozatát és különvéleményét is.

Fontos: A személyes javaslatom, hogy semmilyen körülmények között nem érdemes szabálytalanságot elkövetni az írásbeli vizsga során, egyszerűen nem éri meg. 

Például: Különösen igaz a fenti intelmem a matematika írásbeli vizsgára. Nagyon veszélyes, ha egy hibás, rossz megoldás ugyanabban a formában több vizsgázó dolgozatában is szerepel, ugyanis, ha a szaktanár ezt a javítás során észreveszi, akkor értesítenie kell az igazgatót. A szabálytalanság megállapítására utólag is van lehetőség, ebben a kérdésben az az érettségi vizsgabizottság az illetékes melyhez a vizsgázó tartozik. 

Esztétika: üzenetek, javítás

• A hibás részeket egy vonallal át kell húzni, és a javítást, új szövegrészt, megoldást jól látható módon kell feltűntetni.
• Tilos kifestő, vagy hibajavító használata.

Fontos: Az érettségi egy állami vizsga, így a vizsga rangjára tekintettel az írásbeli vizsgarész során javasolom a vizsgázók tartózkodjanak attól, hogy különböző üzeneteket írjanak a javítótanár számára vagy nem a feladathoz, vizsgatárgyhoz kapcsolodó rajzokat készítsenek a vizsgalapra.

Néhány gyakori példa: Szerintem hibás a feladat, vagy nem tudtam megoldani! vagy Meg tudnám oldani csak nem volt rá elég időm! vagy Remélem ötös lesz, nagyon igyekeztem! stb.

Írásbeli vizsga befejezése (dolgozat beadása): 

A dolgozat a vizsga idejének lejárta előtt is beadható. A beadása előtt a vizsgázó még egyszer ellenőrizze (de ezt a felügyelő tanár is meg fogja tenni), hogy

• a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat áthúzta-e,
• a vizsgadolgozat címlapján a felhasznált pótlapok számát feltüntette-e,
• a vizsgadolgozaton jelezte-e a feladatválasztást (ha volt választható feladat),
• a borítékon, a feladatlapon és a pótlapokon saját nevét feltüntette-e?

Fontos: Javaslom, hogy a vizsgázó a beadást követően várja meg amíg a felügyelő tanár ellenőrzi a dolgozatot, és feltétlen még a vizsgázó jelenlétében történjen a boríték lezárása. Ezt követően a vizsgázónak el kell hagynia nem csak a vizsgatermet, hanem a vizsga helyszínéül szolgáló épületrészt is!

A vizsga időpontja:

Fontos: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizsgázó elnézi egy adott vizsga időpontját (akár a napot, akár a kezdés idejét), ilyen esetben sikertelen érettségi vizsgáról beszélünk, a következő vizsgaidőszakban a vizsgázó javítóvizsgát tehet. Ezért felhívom a vizsgázók és a szülők figyelmét, hogy fokozottan legyenek tisztában az egyes vizsgák pontos időpontjával.

A 2023. május-júniusi vizsgák időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapjának alábbi oldalán:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2023tavaszi_vizsgaidoszak/vizsgaidopontok_2023tavasz