18. cikk.: A sikertelen matematika írásbeli érettségi vizsga

2023.05.04

Az egyik legnehezebb és legveszélyesebb érettségi vizsgatárgy a matematika érettségi. A legtöbb sikertelen vizsgaeredmény (bukás) a középszintű matematika vizsgán születik. Ebben a cikkben összefoglalom a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Az alábbi megállapítások a középszintű matematika érettségi vizsgára vonatkoznak.

A matematika érettségi vizsga minősítése:

Alapvetően matematikából középszinten csak írásbeli vizsgarész van, szóbeli nincs. A középszintű matematika írásbeli vizsga 100 pontos (a 100 pont a 100 %), ahol az I. feladatlap 30 pontos, a II. feladatlap 70 pontos.

A matematika írásbeli vizsgaeredmény minősítése a következő: 25-39 pont: elégséges (2), 40-59 pont: közepes (3), 60-79 pont: jó (4), és 80-100 pont: jeles (5).

A sikeres vizsga, a szóbeli lehetőség, és a bukás:

Sikeres vizsga: Ha egy vizsgázó az írásbeli vizsgán elér legalább 25 pontot, akkor sikeres az érettségi vizsgája. Például, ha a vizsgázó 25 vagy annál több pontot ér el, de nem ér el 40 pontot, akkor érettségi vizsgaeredménye elégséges (2).

A szóbeli lehetőség: Ha egy vizsgázó az írásbeli vizsgarészen elér legalább 12 pontot, de nem éri el a 25 pontot, vagyis eredménye 12-24 pont között van, akkor nem bukott meg, hanem matematikából szóbeli vizsgát tehet.

Bukás: Ha egy vizsgázó az írásbeli vizsgarészen nem éri el a 12 pontot sem, akkor matematika érettségi vizsgaeredménye elégtelen (1), nem tehet szóbeli vizsgát, matematikából megbukott, a következő érettségi vizsgaidőszakban (legkorábban 2023. ősz) javítóvizsgát tehet matematikából.

A matematika szóbeli vizsgarész:

Tehát, ha egy vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a 12 pontot, de nem érte el a 25 pontot, akkor vizsgaeredménye nem elégtelen, mert matematikából szóbeli vizsgát tehet. A matematika szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 pont.

Fontos: A fenti esetben említett vizsgázónak a matematika érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, így az ő esetében a megszerezhető maximális pontszám 100+50 pont, azaz 150 pont. A elégséges minősítés megszerzéshez a 150 pont 25%-át kell elérnie, vagyis 37,5 pontot, felfelé kerekítve 38 pontot kell szereznie az írásbeli és szóbeli vizsgán összesen.

Például:

Tegyük fel, hogy egy vizsgázó az írásbeli vizsgarészen 20 pontot szerzett. Akkor a szóbeli vizsgarészen elegendő 18 pontot elérnie a megszerezhető maximális 50 pontból ahhoz, hogy elégséges (2) minősítést szerezzen. Sőt a példában szereplő vizsgázó akár még közepes (3) minősítést is szerezhet, mivel a 150 pont 40%-a 60 pont, ezért, ha a szóbeli vizsgán legalább 40 pontot elér, akkor vizsgaeredménye közepes.

A szóbeli vizsgarész tartalmi jellemzői:

  • A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma nem lehet 10-nél kevesebb vagy 20-nál több.
  • Vizsgán használható megengedett segédeszközök a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik.
  • A tétel tartalmaz három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
  • A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.

A szóbeli vizsgarész értékelése:

A szóbeli vizsgarész 50 pontos, mely során az értékelés szempontjai az alábbiak:

  • Az elméleti kérdések összesen (15 pont)
  • A három feladat összesen (30 pont)
  • Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség (5 pont)

A szóbeli vizsgarész leírásáról bővebb információk az Oktatási Hivatal alábbi weboldalán olvashatók: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/kozismereti_vizsgatargyak_2023ig