3. cikk.: Osztályozóvizsga (Tanulmányok alatti vizsga) részletes szabályai

2022.09.25

Ebben a cikkben igyekeztem összefoglalni az osztályozóvizsgára vonatkozó főbb előírásokat. Valójában a jogszabály az úgynevezett tanulmányok alatti vizsgákat szabályozza, vagyis nem csak az osztályozóvizsgára, hanem a javító és különbözeti (valamint az iskola által szervezett egyéb) vizsgákra is vonatkozik.

A tanulmányok alatti vizsga intézményi rendjét az iskola Házirendje, míg követelményrendszerét a Pedagógiai program tartalmazza.

20/2012 EMMI rendelet:

  • 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni...
  • h) * a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét,
  • 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza...
  • ai) * a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit...

A tanulmányok alatti vizsga szigorúan szabályozott a rendszer, nézzük a részleteket:

20/2012 EMMI rendelet 64 - 71. §

Általános rendelkezések:

  • Az egyéni munkarend esetén félévkor és év végén is osztályozó vizsgát kell tenni.
  • A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.
  • A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Felhívom rá a figyelmet, hogy a tanítási év nem egyezik meg a tanévvel, a tanév augusztus 31-ig, a tanítási év június 16-át megelőző utolsó munkanapig tart.
  • Augusztus 15-31-ig tartó időszakban javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
  1. a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
  2. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
  • A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
  • Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
  • A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért (részletes feladatok 66. § (1))
  • A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. (66. § (3))
  • Középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces írásbeli, valamint szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.
  • Általános és szakiskola esetében a jogszabály nem írja elő, mely tantárgyakból kötelező írásbeli és szóbeli vizsgát is tenni, de esetükben az írásbeli vizsgarész maximum hatvanperces lehet.
  • A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Írásbeli vizsga:

Az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

Írásbeli vizsga részletes szabályai 67-69. §


Szóbeli vizsga: 

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 

A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. 

 A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 

Tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. 

Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. 

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 

Szóbeli vizsga részletes szabályai 70. § 

Adminisztrációs kötelezettség:

  • 104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.
  • (2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.
  • (3) A jegyzőkönyv 
  • a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll,
  • b) a vizsgatárgy megnevezése mellett
  • ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,
  • bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,
  • bc) a végleges osztályzatot,
  • c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,
  • d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását tartalmazza.