Május 3-án megkezdődik a 2023/24-es tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka. Ebben a kétrészes cikkben az írásbeli vizsga menetével kapcsolatban gyűjtöttem össze a fontosabb tudnivalókat.

Az írásbeli vizsga menetével kapcsolatos rendelkezéseket a 100/1997-es Korm. rendelet 18-26. § tartalmazza.

Az írásbeli vizsgarész időtartama:

Az írásbeli feladatok kidolgozásához - ha a vizsgaleírás másképp nem rendelkezik - a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő:

• középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

• emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).
• Az írásbeli vizsga idejére a vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg (pl.: Földrajz, Vizuális kultúra, Természettudomány (mind középszint)).
  

Fontos: Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

Érkezés a vizsga helyszínére:

• A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

• A késve érkező vizsgázót be kell engedni a vizsgaterembe addig az időpontig, amíg a felügyelő tanár az írásbeli vizsga kezdésére engedélyt nem ad.

Fontos: A vizsgázó törekedjen rá, hogy ne késsen el, mert amennyiben az írásbeli vizsga megkezdődött, akkor a késve érkező vizsgázó a vizsgát már nem kezdheti meg (ebben az esetben javító vagy pótló vizsgát tehet, lásd egy későbbi cikkemben).

Személyazonosság megállapítása:

A felügyelő tanár a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát.

Fontos: Személyazonosításra alkalmas okmány az érvényes személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél. Diákigazolvány a személyazonosításra NEM alkalmas!!!

Vizsga kezdete:

• Az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus (általában felügyelő tanár) ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit.

• Ezt követően történik a feladatlapok kiosztása.

• A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik.

• A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

Fontos: A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítást, segítséget a felügyelő tanár nem adhat, ezért felesleges ilyen jellegű kérdésekkel a felügyelő tanárhoz fordulni.

Íróeszközök:

• A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.
• Az íróeszközökről a vizsgázó saját maga gondoskodik.

Fontos: Ha valamilyen ok miatt tollat kell cserélni, akkor én javaslom, hogy a vizsgázó a tollcserét jelezze a felügyelő tanárnak. A helyes eljárás az, ha a felügyelő tanár a tollcsere időpontját rávezeti a vizsgadolgozatra.

Fontos: Bár rajzok készítéséhez ceruza használata megengedett (javaslom a könnyen radírozható ceruza használatát), de a feladat befejezésével érdemes a kész rajzot tollal átrajzolni, természetesen csak akkor, ha az a rajz minőségét nem rontja.

Segédeszközök:

A segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

Például: A matematika írásbeli vizsga esetén a számológépet és függvénytáblázatot a vizsgázó biztosítja (függvénytáblázatból egyidejűleg akár többfélét is használhat). Idegen nyelv írásbeli vizsga esetén szintén a vizsgázó biztosítja a nyomtatott szótárt, de az csak a IV. feladatlaphoz használható. Magyar és történelem írásbeli vizsgán a vizsgaszervező intézmény biztosítja a helyesírási szótárt.

Szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy a cikk folytatódik!

A cikk 2. része az alábbi linken érhető el:

https://www.szakertopalanta.hu/l/39-cikk-az-irasbeli-erettsegi-vizsga-tudnivalok-2-resz-2023-24/