Sajnos előfordul, hogy egy vizsgázó nem érti, miért lett sikertelen az érettségi eredménye, hiszen vele nem húzattak póttételt a szóbeli vizsgán. A magyarázatot ebben a cikkben találjuk.

Kapcsolódó jogszabály:

A jogszabályi hátteret a 100/1997 Korm. Rend. 36. § (5) pontjában találjuk:

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.

Összefoglalva:

A fenti rendelkezés szerint kizárólag akkor kell az elnöknek póttételt húzatnia a vizsgázóval, ha a szóbeli felelet során nyújtott teljesítménye nem éri el a szóbeli vizsgarész maximálisan adható összpontszámának 12%-át.

Vagyis a jogszabály nem írja elő, hogy figyelembe kell venni, eléri-e a vizsgázó összesített eredménye (írásbeli és szóbeli vizsgarészen összesen) az elégséges (kettes) osztályzathoz elegendő pontszámot!

Például:

A vizsgázó történelem írásbeli vizsgarészen elért eredménye 20 pont (100 pontból). Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészen legalább 18 pontot kell elérnie az 50 pontból az elégséges osztályzathoz, vagyis, hogy ne bukjon meg (a 150 pont 25%-a 37,5 egészre kerekítve 38 pont).

1. Eset: A vizsgázó a szóbeli vizsgarészen 5 pontot ér el, ez kevesebb, mint a maximálisan adható pontszám 12%-a (50 pont 12%-a 6 pont). Ezért az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.

2. Eset: A vizsgázó a szóbeli vizsgarészen 16 pontot ér el, ez több, mint a maximálisan adható pontszám 12%-a, ezért az elnök nem húzat vele póttételt. DE! A vizsgázó összesített eredménye (írásbeli és szóbeli vizsgarésszel együtt) 36 pont, ami 24%-os minősítés, vagyis elégtelen az osztályzata történelem vizsgatárgyból!